Túra a Dráván 2011 - (epilógus)

Október eleje. Egy hónap telt el a túra óta. Még mindig a hatása alatt. Az évek múlásával egyre tovább. Dolgozott valahol. Sem beszélni, sem írni nem volt kedvem. Túl friss és túl mély. Nem is kedv kérdése, ennél több. Vívódásaimról írtam, az elbeszélés nehézségeiről. Beletört a bicskám. Ráadásul nem is csak ennyi. Egy időre elvesztettem az érdeklődést a blogom, a bloggerek, a közösség, a  "misszió" iránt. Gondolataim a folyó körül forogtak. Nem éreztem szükségét a megmutatásnak, az élmény megosztásának. Ez a mi magánügyünk. A Dráváé és az enyém. Egyébként is különböző intenzitással törnek rám a holnappal, holnapokkal, mahonlapokkal kapcsolatos kételyek, és a keresgélés. Irányt venni. Rálelni az útra. Az utamra. Ez nem valami hitbéli keresgélés. Vergődés a jelen zsákutcájában. Az emberiségé, és az enyém, emberé. Arra, a folyónál közelebb vagyok az ösvényemhez. Mennem kellett megint. Befejezni is. Más is. Az utolsó két nap szakaszait egy napba sűrítve. Ki akartam próbálni. Ott akartam lenni. Október eleje. Napra egy hónap. Más egyedül, más évszak. Egyedül melankolikusabb, meghittebb, egyedül az ősz. Hiába volt hihetetlenül jó az idő. Még fürödni is tudtam. Októberben a Drávában. Nagyon szerencsés vagyok. Már azon a réten, ahonnan látszik a csapás.

Katt a címre >>



















4 megjegyzés :

Szigetközi Csónakos Pecás írta...

Folyó, az emberiség bölcsője, az élet kezdete, élőlények sokaságának otthona, ha hagyjuk élni magában... Az ember nem hagyja. Már a folyókat is körbezártuk, de néha kitörnek a béklyóból. Jó ott lenni egyedül a folyót nem bántva, hanem vele együtt úszva..

dragonfisher írta...

Az ember először azt érzi, hogy ezt mindenkinek el kell mondania, aztán meg irigység dolgozik benne. Nem mondom el senkinek, ez csak az enyém! Az én érzéseim, az én titkom, ezeket nem veheti el tőlem senki, nem adom. Ezeket mindannyian érezzük, sokszor csak szűkszavúan odadobjuk: "Hármat, kicsik voltak." Van, aki azonban mégis le meri írni, blogolja. Ti vagytok kevesebben. És ha ti nem lennétek, nem lett volna Hamingway, Updike, József Attila. Vívódj csak, de blogolj magyar! Ha úgy jobb gondold missziónak! Sokaknak hiányoznál, hiányoznátok.

kenus írta...

Misszió alatt a kajak népszerűsítését gondolom, anélkül, hogy fogyasztásra ösztönöznék. Valamennyire ez fából vaskarika.

steveolsonhun írta...

Egyben olvasta el a három részt, mert most akadt időm nem is kevés! Az úgynevezett "horgászszakírók" többsége elbújhatna mögötted! Nagyon jó kis írás sorozat, ami a Drávára csábítja az embert!
"Nekem átjött" ahogy mostanában mondani szokás! A nagy balin meg igenis meg volt, még ha képed nincs is róla, az emlékeidnek örökké része lesz!