Hajózási Szabályzat

Mielőtt szabadon szárnyalnánk kajakunk hátán, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az életnek erre a területére is ügyel a Nemzeti Fejlesztési Miniszter. Január elsejével új hajózási szabályzat lépett életbe. Nem tudom pontosan mik változtak, de a vízi sporteszköz kifejezés sokkal gyakrabban fordul elő a korábbinál. Mivel a kötelező felszerelés állandó téma, itt a kajakokra vonatkozó előírás:

2.  Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
 a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
 b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
 c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1db,
 d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5fm,
 e) a csónak üzembentartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
 f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1db.


A teljes rendelet letölthető itt. 175  kemény oldal. Kevés a ránk vonatkozó dolog, de egyszer nem árt átfutni. Hasznos ismeret.

 A.13 - Kedvtelési célú hajók közlekedésének általános tilalma

katt a címre>>
Néhány alapvetés:

3.03 cikk – Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése
1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi-közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet
2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.
5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.
6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel
a) a menetben lévő nagy-hajó útvonalát a nagy-hajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100–120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni
tilos.
9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsony vezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
10. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –
a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m
távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.
12. Vízisízés, vízi sport- és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.


Csak tudomásul venni lehet. Kommentálnom felesleges.

3 megjegyzés :

Szigetközi Csónakos Pecás írta...

Tavaly megcsináltam a vitorlás és motoros kishajó vezető jogsit, idén szeretnék a Balatonon bérelni hajót!
Van pár szabály amit be kell tartani, úgy fogom érezni magam mint tanuló vezető koromban. Ha esetleg valakit érdekel a vitorlázás szívesen betársulnék hozzá.

kenus írta...

Kishajó vezetőivel én is rendelkezem. Vitorlás csak tervben.

Névtelen írta...

Csak úgy kérdem, hogy sit on top-nál, amikor a vízvonal fölött van a fedélzet, és az esetlegesen befröccsenő víz magától kifolyik a lefolyón, mi értelme van a vízmerő edénynek?